„Megszámlálhatatlan órát töltöttem Vekerdi Lászlóval mikor A véges végtelen művelődéstörténeti sorozat 221 rádióelőadását felvettük és szerkesztettem. Valamennyi csillagóra volt számomra, már akkor is. Még a vágás fáradalmas rutinmunkája is, izgalmas kalandozásnak bizonyult a burjánzó ötletek, a meglepő fordulatok gondolati hálójában. Vekerdi a beszélgetések öngerjesztő folyamatában rendszeresen szétfeszítette a tervek kereteit, minden alkalommal kihívás volt improvizatív gondolati műrepülés után valamiképp leszállni a műsoridő megszabott kifutópályájára. Gyakorta hagyta fenn a hangsúlyt, jelezve a további elágazások most épp kihagyott lehetőségeit. Rendkívüli tájékozottsága érzékeny izgatottsággal társult. Tudománytörténet, irodalom, szociológia, lélektan váltott át egymásba, mély gondolatok könnyed szubjektivitással csillantak fel. Sokat idézett, és még többet fordított magyarul sosemvolt-sosemlesz kötetekből, mert a mondandó így volt elegáns, a gondolat így vált teljessé, teendői mennyiségét pedig nem számolta.

Bizonyosat nem tudhatunk, a történetek – legyen az a tudományé, az irodalomé vagy mindenestül a művelődésé – magukon viselik a történetmondó személyét és korát – de Vekerdi Lászlóhoz hasonlatosan hiteles lélekvezetőt elképzelni sem tudok, és nagy öröm, hogy rátalálnom megadatott.”

Herczeg János

Sokak legendás matematika tanára, Herczeg János, rádiószerkesztő, majd később az Élet és Tudomány főszerkesztője inspirálta A véges végtelen hajdani csillagóráit, amelyben most része lehet a kedves olvasónak is.

Vekerdi László (1924–2009)